Hírlevél:   
  
align=center
border=0Fülvájó
Beharangozók, hírek
Életrajzok
Interjúk, riportok
Esszék, tanulmányok
Együttesek
Kritika
align=center
border=0Dübörgő
Beharangozók, ajánlók
Kritika
Együttesek
Interjúk, riportok
align=center
border=0Iskola a határon
Ottlik Géza
Esszék, élménybeszámolók
Olvas(s)atok, néz(z)etek
Interjúk, riportok
Hírek
irodalom_12_11_10_9
align=center
border=0Korboncnok
Kritika
Érdekességek
Interjúk, riportok
Életrajzok
Események
align=center
border=0Nyelvöltögető
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, események
Hírek, ajánlók
Nyelvében hal
align=center
border=0Nyitott könyv
Kritika
Életrajzok, mini biográfiák
Kiadók ajánlatából
Eladási listák, statisztikák
Interjúk, riportok
Hírek, események
align=center
border=0Színes papiruszok
Dekonstrukció
Eseménynaptár
Ajánló, hírek
Kalendárium
Más világ
Milyen lesz
Milyen volt
Kulturális hírek
align=center
border=0Tarsoly
Kritika
Esszék, tanulmányok
Interjúk, riportok
Előadások, események
align=center
border=0Vizuális kultúra
Film, fotó
Színház
Tánc
Képzőművészet
align=center
border=0Papiruszportál
Impresszum
Rólunk
Partnereink
Vendégkönyv
Támogatóink
Médiaajánlat
Letölthető bannereink


Polisz.hu online játék
buszbérlés, buszrendelés
fordítás, fordítóiroda
semen extender
Grafikai tervezés, egyedi programozás
tárhely és domain

[ Album | CD-ROM | Életrajz | Elmés-nemes | Hangoskönyv, DVD | Kölyök | Könnyű | Szépíró | Természetes ]


Életkarikatúra az Erzsébet sörözőtől Vancouverig
Bodola György világa: Bodoland

Szerző: rotan, nem Bodola-fotók: Dvorszky-Balogh Péter
2009. április 5. 6.56

 A 2007-ben elhunyt Bodola György grafikus-karikaturista-fotóművész emlékének tisztelegve 2008. november 15-én nagy sikerű életmű-kiállítás zajlott a Budavári Művelődési Házban. Ennek következményeként a Bem rockpart volt a helyszíne 2009. március 14-én a Bodoland című kötet bemutatójának is (mindkét esemény hangulatát a Mini emelte), melyet barátai adtak ki. A Bodoland, ahogy Bodola György nevezte saját világát, egy különleges életmű rendhagyó lenyomata.

A könyvkiadás előzménye: életmű-kiállítás

Bodola György grafikus, karikaturista és fotóművész életművéből szervezett kiállítást a Bodola György Baráti Kör. A megmaradt anyagból Mezey András, Szemző Gábor és Winkler Pál válogatott, összeállítottak egy 700 képes DVD-t, majd ebből válogatták ki, mi kerüljön végül fel a falakra. A tárlatot 2008. november 15-én Kun Ferencz és Mezey András nyitotta meg (egy hétig lehetett látni). A kiállításon részben eredeti grafikák, részben digitális nyomatok, illetve az eredeti fotókról készült digitális nyomatok voltak láthatók – összesen mintegy 100 grafika és 100 fotó. „A rosszmájúak szerint az összéletkor megközelítette a 25 ezer évet. (A jogerősen kiszabott és letöltött szabadságvesztés büntetések összmennyisége 200 év fölött volt a bennfentesek szerint.)” Ekkor fogalmazódott meg az az ötlet, hogy könyvet kellene kiadni Bodoláról, illetve életművéről, ami a mulandó kiállítással szemben kézzel foghatóan elraktározza az értékeket – és az eladásából bejövő összeget Bodola beteg és nagyon szerény anyagi körülmények között élő özvegyének fogják eljuttatni.

Bodola György: Let’s go to San Francisco! 

„Nem sikerült a sáncok mögé bejutnia” – Mezey András monológja a könyvbemutatón

Március 14-én dugig megtelt a Bem rockpart, ahol újra nagyon jó párosítással a Bodola-Mezey Andráskönyvbemutató után a 40 éves Mini Klub tiszteletére adott koncertet Török Ádám a Mini. Mezey András mutatta be a könyvet, aki egy személyben szerkesztette, a képeket és a szövegeket válogatta, valamint az összekötő szöveget is írta. Rendhagyó kötetről van szó, s elöljáróban leszögezte, hogy ő jogász, nem ért a könyvkiadáshoz, így ne a szakmai hibákat keressük benne, nem üzleti céllal, hanem kifejezetten a jó barát emlékének tisztelegve jelentették meg. Nem volt keretük arra, hogy szakértő szerkesztőt, képszerkesztőt stb. bízzanak meg. Megköszönte Winkler Pál munkáját a kiadás során, aki jóval jártasabb volt e téren. Úgy véli, nagyon kis pénzből sikerült egy megfelelő színvonalú könyvet megjelentetniük. (Emiatt szokásos könyvkritikai vénánkat mi is mellőzzük, noha…) Kitért arra, hogy jó barátok voltak ugyan, de épp a hagyaték gondozásakor jöttek rá, hogy mennyire nem ismerték művész-életművész barátjukat. Nagy csevegőként, nagyszerű társasági emberként, állandóan jókedvű, varázslatos villoni figuraként, kópéként maradt meg mindenki emlékezetében – akire sokszor haragudtak kis, pl. kölcsönök nem (pontos) visszafizetése

„Sokszor, sokaktól kért kölcsön kisebb-nagyobb összegeket. Nem bizonyított, hogy mindet visszaadta volna.”

és egyebek miatt, de nem ezek a rossz emlékek maradtak meg senkiben Bodoláról. Generációjának sorsa, életeseményei nála sűrítve történtek meg, négyszer disszidált (valójában 3+1, hiszen az utolsó már a rendszerváltás után történt), többször házasodott, számtalan foglalkozása volt, tehetsége, számtalan adottsága volt – de mégsem „sikerült a sáncok mögé bejutnia” (Kun Ferencz), nem lett belőle a tehetségéhez mérhető elismert művész.
Mezey szerint „nála a grafika, a fotózás elsősorban nem munka volt, hanem az élet szeretete, az élet művészete. Neki akkor nem ment a grafika, fotózás, a karikatúra, amikor megrendelték.” Nem városi legenda, hogy Bodolát több együttes bezárta lakásokba, hogy végre készítse el a megígért plakátot, lemezborítót stb. Az Erzsébet sörözőben azonban bárkinek az asztalához odaült és kitűnő karikatúrákat tudott rajzolni öt perc alatt egy kör sörért. De soha nem illusztrálta például nagyapja székely népmeséit, pedig gazdag nagybátyja erre többször felkérte.
Kiemelte Szemző Gábor elévülhetetlen érdemét, hogy kiutazott, felkereste az özvegyet a karikaturista megmaradt, el nem kótyavetyélt hagyatékáért. Ha nem lép, akkor teljesen szétszóródott volna Bodola életműve, amikor felszámolták a lakásukat. Szemző bőröndökben hazahozta a hagyatékot.
Fotói kapcsán azt emelte ki, hogy szinte új műfajt hozott létre, hiszen ő módszeresen a saját életét fotóztatta az „ismeretlen fotóssal”, valamiképpen a vicces, érdekes, különleges eseményeknél (vonaton könyörög a kalauznak, hogy ne büntesse meg; amikor egy kedves barátja sörösüveggel fejbe vágta, s dőlt a fejéből a vér; stb.) mindig volt egy fotoapparát kéznél, hogy megörökítse e történéseket.

Presser PiciBodoland

„…egy turista mit tehet,
örül neki, hogy itt lehet” (Európa Kiadó)

Bár magam nem emlékeztem a Bodola névre, Nyilasi Tibor-, Presser Gábor-, Mick Jagger, Som Lajos-, Nagy Feró-, Schuszter Lóránt- stb. karikatúrájára és a Rock lexikon illusztrációira annál inkább. Újdonság volt – vajon miért nem emlékszem rá?! – a Grószt és Pozsgayt karikírozó rajza; futball- és egyéb csapatok komoly és komolytalan logói, életének számos sikamlós, parodisztikus vagy csak egyszerűen vicces megörökítése. Változatos és színes, több átlagos emberét magába sűrítő életpálya Bodola Györgyé. Volt zöldséges, dinnyeárus, kabinos, karikaturista Magyarországon, hangszer-restaurátor Essenben, a Sixtus-kápolnát falakra festő (és a Feszty-körképet is tervező) szobafestő, majd esetlegesen grafikus-fotós Kanadában és még mi minden.

„A tehetsége, a sok száz rajz, a sok ezer fénykép, műveltsége, ismeretei, szókincse, futballtudása, kártyajátékok, biliárd, rengeteg barát, ismerős, szerelmek, három családalapítás, két gyermek, négy disszidálás, két emigráció, több tucat munkahely, és közben állandóan buli és kocsmázás, mintha neki nem 24 órából állt volna a nap.”

A könyvben jó arányban szerepelnek a visszaemlékezések, a karikaturista levelei – iskolai levél, ’68. IX. 23.:

„most valami Balassi nevű gazfickóról tanulunk, aki különböző verseket írt a boldogtalan utókor bosszantására”

és az összekötő szövegek. Nagyon jó, hogy van egyoldalnyi életrajz. Az élet napos oldalát megragadó grafikus mindenütt mindenből a jókedvet, a derűt, az életszeretetet próbálta kihozni.

„Végre beütötték az útilapumba az USA-vízumot, bár nem ment zökkenőmentesen. Ilyen kérdéseket tettek fel, hogy szándékozom-e munkát vállalni a Statesben. Rögtön megkérdeztem, hogy muszáj-e, mert akkor nem is megyek az országuk környékére.”

Amikor rosszul ment neki, és akkor is, amikor jól. Eltört orra, művi raccsolása, minden, amihez nyúlt, azaz önmaga is alaposan hozzájárult az őt övező legenda megszületésének és ápolásának. Egy az életet, az embereket, a természetet imádó elfecsérelt tehetség sorsa rajzolódik ki előttünk. Hogy ebből mennyi volt a rendszerbetegség,

„Amíg visszamenőleg nem akolbólintják fejbe a tetves komenyistákat, addig úgysem lesz semmi érdemleges változás. Nem értem, hogy miképpen létezik az, hogy olyan férgek, mint Czinege, maróthy, Berecz etc.,etc még mindig nyugodtan ücsörögnek a kis tuszkuleánumukban…” (Levélrészlet Kanadából)

és a saját rész, azt ki-ki döntse el maga. Kitűnő könyv.

 Bodoland – Bodola György karikaturista élete és munkássága

Seri Graphic Studio Betéti Társaság, Budapest, 2009

Kartonált, 96 oldal
Szerkesztette, a képeket és a szövegeket válogatta, valamint az összekötő szöveget írta: Mezey András
Tipográfia, dizájn, borítóterv, nyomdai előkészítés, tördelés: Balázs Lőrinc, Dihen Csilla, Petrik Ádám, Winkler Pál
ISBN 978-963-06-6541-4

Nem szoktuk feltüntetni, de most kivételt teszünk:
A kötet támogatója: Pozsonyi kisvendéglő

Bodola György grafikus, karikaturista és fotóművész

1952. május 16-án született Szombathelyen.
A Zágoni Bodola család törzsökös székely család, mely Háromszékből származik, és Bodola faluról veszi a nevét.
Julius Caesar köntösében: Te is, fiam, BodolaÉdesapja, Bodola Gyula futballista, 334 mérkőzésen játszott a román és a magyar első ligában, hatvanegyszeres válogatott volt, és két futball-világbajnokságon is részt vett csatárként.
Bodola György gyerekkorát Pécsett, fiatalkorát Budán, a Bartók Béla úton töltötte, ahol szüleivel lakott. A Váli utcai és a Bartók Béla úti általános iskolába járt.
Már igen korán elkezdett rajzolni és fotózni. Nem vett részt művészeti oktatásban, de autodidakta módon képezte magát, és hamar kitűnt tehetsége. Általános iskolás korában egy osztálytársa édesanyjának a közbenjárására a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Kulturális Osztályán nagy sikerrel állították ki a munkáit.
Az ő rajzaival jelent meg 1980-ban a Tardos Péter által szerkesztett Rock lexikon (második kiadás 1982-ben), a Czippán György és Csontos Tibor szerkesztette Anekdoták a hőskortól napjainkig (1986), és számos lemezborító (Sztárok 33-on, Verkli, 1982, Fonográf).
2005-ben Prágában Zene görbe tükörben címmel kiállítást rendeztek könnyűzenei karikatúrákból. A lengyel, cseh, szlovák és magyar művészek között ott volt Bodola György is. A kiállítást 2006-ban megrendezték Szlovákiában is.
Bodola György számos újságnak illusztrált itthon és a 90-es évektől Vancouverben. Számos cikk jelent meg munkásságáról a hazai sajtóban.
1980-ban egy évet Essenben élt és Doleviczényi András hangszer-restaurátori műhelyében dolgozott.
1989 óta Vancouverben élt, harmadik feleségével, Horváth Zsuzsannával.
2007. március 17-én halt meg gégerákban Vancouverben.
Hamvait Hawaiin a Csendes-óceánba szórták.
Emléklapja az iwiwen Bodola György (Big Nose George Duda) néven található. (Forrás: Bem6.hu
)

Honlapunk tisztelgése Bodola előtt – az ő stílusában (fotó: Dvorszky-Balogh Péter) 


Oldaltérkép